- jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Komáromban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BYD új elektromosbusz-gyártó üzemének alapkőletételi ünnepségén arról számolt be, hogy a kínai vállalat 32 milliárd forint értékű beruházást hajt végre Komáromban, amelyet a kormány 3,1 milliárd forinttal támogat, így segítve elő 620 új munkahely létrejöttét.

Tájékoztatása szerint

a projekt nyomán feláll egy kutatás-fejlesztési tesztlaboratórium, illetve az üzem kapacitása is meg fog háromszorozódni, ezáltal évente összesen 1250 elektromos buszt és teherautót tudnak majd előállítani.
Beszédében leszögezte, hogy a BYD egy igen dinamikusan bővülő vállalat, az idei év első öt hónapjában 40 százalékkal növelték az értékesített járműveik számát, azaz hazánk egy olyan gyorsvonatra szállt fel, amelyre Európában sokan próbálnak.

"A BYD tevékenységének a bővülése lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország a legmodernebb, az európai gazdaság szempontjából gerincoszlopot adó ágazatban, vagyis az elektromos járműgyártásban továbbra is európai listavezető tud lenni" - hangsúlyozta.

Továbbá emlékeztetett, hogy a BYD másfél év alatt három óriási beruházást jelentett be hazánkban, a cég megkezdte az első európai autógyárának építését Szegeden, aztán úgy döntöttek, hogy az európai központjukat és kutatás-fejlesztési központjukat Budapestre hozzák, ezúttal pedig megkezdik ennek az új buszgyártó üzemnek az építését Komáromban.

"Mindhárom beruházásért nagyon komoly versenyt kellett vívnunk. És mindhárom beruházásért nyugat-európai országokkal vívtuk a versenyt. Tehát van itt egy elképesztő képmutatás, amikor nyugat-európai politikusok arról beszélnek, hogy el kéne határolni magunkat Kínától, le kéne építeni az európai-kínai gazdasági együttműködést, miközben a háttérben folyamatosan velük versenyzünk ezekért a kínai beruházásokért"
- fogalmazott.

"Ma már ezek a beruházási versenyek olyan élesek, hogy vannak, akik erkölcsileg kevésbé vállalható eszközöket is megengednek maguknak. Ezeket általában önök úgy látják, hogy álhíreket terjesztenek a magyar sajtóban arról, hogy hogy és miért nem sikerülnek a kínai beruházások Magyarországon. Ebben persze az a szomorúság, hogy itt magyar újságírók és politikusok is beállnak az idegen érdekeket képviselni" - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az utóbbi időszakban válság követett válságot, ráadásul komoly probléma az is, hogy a politikában vannak olyan szereplők, akik újra blokkokra kívánnák osztani a világot, ami éles ellentétben állna Magyarország nemzeti érdekeivel, a kormány ezért ehelyett a konnektivitást pártolja, a kölcsönös tiszteleten alapuló globális együttműködést.

"És mi, magyarok nem fenyegetésként, hanem lehetőségként, mégpedig nagy lehetőségként tekintünk a kelet-nyugati együttműködésre. És azt is világosan látni kell, hogy Magyarország eddig a kelet-nyugati együttműködésből kifejezetten sokat profitált" - jegyezte meg.

Rámutatott, hogy a kínai cégek mára az egyik legnagyobb beruházói közösséget alkotják az országban, és a legmodernebb technológiákat hozzák el hazánkba. Óriási eredménynek nevezte, hogy 2023-ban az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka, míg tavaly a 31 százaléka Magyarországra érkezett.

"Tíz esztendő alatt a magyar kormány 64 nagy kínai beruházáshoz adott támogatást. Ez a 64 nagy kínai beruházás 5500 milliárd forintnyi beruházási összeget jelentett itt, Magyarországon, s ezeknek nyomán 30 ezer új munkahely jött létre"
- tudatta.

A miniszter végül kitért Komárom látványos közelmúltbeli fejlődésére is, rámutatva, hogy a város olyan beruházási célponttá vált Magyarországon, amellyel a méreténél és a lakosságszámánál jóval nagyobb súlyt képvisel a nemzetgazdaság teljesítményében.

Kifejtette, hogy itt jött létre a Dunántúl egyik fő gazdasági motorja, ami jól tanúsít az is, hogy Komárom-Esztergom vármegye ipari teljesítménye az elmúlt tizenöt évben a háromszorosára nőtt, értéke ezáltal tavaly már meghaladta az ötezer milliárd forintot, miközben a munkanélküliség a felére csökkent.

Aláhúzta, hogy mindez részben annak köszönhető, hogy az állam az utóbbi tíz évben 141 beruházáshoz nyújtott támogatást helyben.
Illetve köszönetet mondott a BYD vezetőinek, amiért visszaigazolják annak a kormányzati célkitűzésnek a megalapozottságát, amely úgy szól, hogy a Magyarországra először termelést hozó kínai vállalatok a kritikus mennyiség elérése után folyamatosan növelik a technológiai színvonalukat, kutatás-fejlesztési központokat hoznak létre, majd szolgáltatási funkcióikat is telepítenek ide, ahogy ez most is látszik.

A BYD az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézi, hogy 2005 óta van jelen Magyarországon leányvállalatain keresztül, 2016-ban erősítette meg jelenlétét a komáromi busz- és tehergépjárműgyár megnyitásával. A gyár mostani bővítése egy 29 000 négyzetméteres gyártócsarnok megépítését foglalja magában, amely a legmodernebb digitális gyártási megoldásokat és fenntartható technológiákat fogja alkalmazni. A cég hangsúlyozza: elkötelezett a fenntartható elektromos közlekedés fejlesztése mellett, és célja, hogy megfelelő megoldásokat kínáljon az elektromos buszpiac számára Európában, ahol már jelenleg is vezető szereplő.