- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.

Gulyás Gergely emlékeztetett, idén először úgy emlékezünk meg 1956-ról, hogy már több idő telt el az első szabad választások óta, mint amennyi a forradalomtól a rendszerváltoztatásig.

Ezért a szabadságban felnövő nemzedékekben is fontos tudatosítani, hogy a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki – hangsúlyozta a miniszter.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, a Műegyetemtől a Bem térig tartó út a forradalom útja: 1956-ban ezen az úton „néhány perc alatt csaknem egy évtized rettegése vált semmivé”, a forradalmárok érezték, eljött az ideje, hogy „a lélek belső szabadságának erejével a külső szabadságot is kiharcolják”, mert szabad polgárok akartak lenni egy szabad hazában.

Mindaz, ami 1956-ban a Műegyetemről kiindulva történt, nemcsak a világ folyását változtatta meg, de újra összekapcsolta a 20. század diktatúrái által széttört nemzetet – tette hozzá.

De a forradalmárok nem győzhettek, és a magyarok cserbenhagyásáért, ahogy John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok egykori elnöke fogalmazott, az egész amerikai nemzetet terheli a felelősség, sőt talán az egész világot – mondta a miniszter.

A Nyugat akkori árulása pedig visszatükröződik a mindennapokban. Mert akiket akkor nem zavart a magyarok rabsága, azokat most zavarja a szabadsága. Akiket akkor nem zavart, hogy kényszerű szovjet függőségbe taszították az országot, azokat most zavarja a függetlensége. Akiket akkor nem zavart a diktatúra hazaáruló bábkormánya, most zavaró Magyarország demokratikusan megválasztott kormánya. Akik akkoriban néhány évtized alatt megszerették Kádár Jánost, azok most a szuverenitás megőrzéséért harcoló kormányt tekintik kiiktatandó ellenségnek. Akiknek 80 éve semmit nem kellett tenniük a szabadságért, azok meg merik kérdőjelezni a demokratikus meggyőződését azoknak, akik egy diktatúra időszakában is a szabadság zászlaját emelték magasba – mutatott rá Gulyás Gergely.

A miniszter kiemelte, a magyar szabadságért zajló küzdelem még nem ért véget, újra és újra ki kell állni a szabadságunkért, mindennapi küzdelmeinkben pedig 1956. hőseinek példája adjon erőt mindnyájunknak.

Charaf Hassan, a BME rektora azt hangoztatta, büszkék lehetnek arra, hogy habár a világon több ezer egyetemen képeznek mérnököket, de kevés olyan felsőoktatási intézmény vállalt volna ilyen meghatározó szerepet egy egész nemzet történelmét tekintve, mint a Műegyetem 1956-ban.

A rendezvényen bemutatták A forradalom hajnala a Műegyetemen című, a Miniszterelnökség támogatásával készült animációs filmet.

Az esemény után hagyományos fáklyás emlékmenet indult a Műegyetem elől a Bem térre.