1980 óta – amikortól hazánkban is alkalmazzák a nyári időszámításra való átállást - alszunk kevesebbet, az átállással viszont energiát spórolunk.

Az egész Európában 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni is. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5–3 százalékos (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés látható. Ez a naponta megtakarított mennyiség megközelítően 1000 háztartás egész éves fogyasztását fedezné.

Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 120 GWh-val (120 000 000 kWh-val) kevesebb áramot használunk fel, ami 30–40 ezer – mondhatjuk, hogy egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 6 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát kell az erőművekben termelni.

Bár a nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését.

Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előreállítva az órákat, télen pedig 1 órával.

1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás márciusutolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat.

OrientPress Hírügynökség