- figyelmeztettek az amerikai Stanford Egyetem és a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

A szakemberek a gerincesek felét kitevő 27 600 madár-, kétéltű, emlős és hüllőfaj egyedszámcsökkenését vették górcső alá, és külön vizsgálták 177 emlősfaj populációjának alakulását 1990 és 2015 között.

Megállapították, hogy a gerincesek több mint 30 százaléka csökkent mind a populációt, mind a földrajzi megoszlást tekintve. "A Föld a populációcsökkenés és a fajok földrajzi értelemben vett kipusztulásának hatalmas eseményét éli át, amelynek negatív következményei lesznek az ökoszisztéma működésére és a civilizáció fennmaradásához létfontosságú készletekre" - írták a szakemberek.

A 177 vizsgált emlős fajról megállapították, hogy legalább 30 százalékkal csökkent valamennyi földrajzi megoszlása, 40 százaléknak jelentős mértékben - több mint 80 százalékkal - csökkent az egyedszáma.

A 26 700 faj egyharmadának, 8851-nek csökkent a populációja és földrajzi megoszlása, holott ezek a fajok nem tartoznak a veszélyeztetettek közé.

"Számos emlősfaj, amely egy-két évtizede még relatív biztonságban volt, ma már veszélyeztetett" - olvasható a tanulmányban, amely példaként hozza fel a gepárd, az orangután, az oroszlán, a tobzoska és a zsiráf populációjának tömeges méretű csökkentését.

A szakemberek szerint leginkább az Ázsia déli és délkeleti részén élő állatokat érinti az egyedcsökkenés. Valamennyi vizsgált nagytestű emlős földrajzi megoszlásának 80 százaléka csökkent.

Az emlősök mintegy 40 százaléka, köztük az orrszavú, az orangután, a gorilla és számos nagymacska a jövőben csak elterjedési területük 20 százalékán fognak élni - figyelmeztettek.

A kutatók az állatok egyedszámcsökkenését élőhelyük eltűnésének, a források túlfogyasztásának, a környezetszennyezés, az invazív fajok betolakodása és a betegségek számlájára írják. A klímaváltozás is egyre nagyobb mértékben járul hozzá a kihalási hullámhoz - vélik a kutatók.