- többek között ezt állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) éves oktatási jelentése, amelyről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden tájékoztatta az MTI-t.

Az Education at a Glance 2020 kiadvány kedden jelent meg, és jellemzően az egyes országok 2017-es oktatási adatait mutatja be.

A köznevelés adatait ismertetve az elemzés megállapítja, hogy Magyarországon a 3-5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai oktatásban (2018-as adat), míg az OECD-tagországok átlaga 88 százalék. Kitér a jelentés arra is, hogy Magyarországon 12 gyerek jut egy pedagógusra, míg OECD-átlagban 14 gyerek.

Magyarország 2017-ben az OECD statisztikai módszertana szerint a GDP 3,9 százalékát költötte oktatásra az alapfoktól a felsőfokig, 2012 és 2017 között az intézményenkénti ráfordítás a tanulószámban bekövetkezett csökkenést is figyelembe véve éves átlagban 6,5 százalékkal nőtt - írták.

Kiemelték, hogy míg az OECD-tagországokban 2005 és 2019 között egy 15 éves gyakorlattal és a legfontosabb minősítésekkel rendelkező tanár fizetése 5-7 százalékkal emelkedett, Magyarországon a pedagógus-életpálya bevezetése előtti évhez viszonyítva a növekedés reálértéken is 37 százalék volt, ellensúlyozva a szocialista kormányzás alatti jelentős csökkenést.

A tanárok kötelező óraszáma az OECD-átlagában 680 óra/év az általános iskola felső tagozatán, míg Magyarországon - elsősorban a rövidebb tanév miatt - 648 óra/év (az OECD 45 percnek számol egy tanítási órát).

Az elemzés a koronavírus-járvány hatásaira is kitért. Az iskolák újranyitása az OECD szerint jelentős mértékben függ az osztálylétszámoktól: Magyarországon az átlagos osztálylétszám az általános iskola alsó tagozatán 22 tanuló (OECD-átlag: 21), a felső tagozaton 21 tanuló (OECD-átlag: 23), így - közölte a szaktárca - adottak az eredményes védekezés lehetőségei.